Most csak ennyit kaptok. Tudom, már volt, de az ilyet nem árt fejben tartani! ;)

Kedves nyugati barátaim leptek meg vele, mert a napokban felmerült bennem a gondolat, hogy talán mégiscsak változtatok azon álláspontomon, miszerint az autóvezetést nem nekem találták ki, és beiratkozom egy tanfolyamra, amint sikerül előteremteni rá a kellő pénzösszeget. Nos bizonyos említett barátok úgy gondolták, az engedélyről szóló papírt megelőlegezik. :D 

 Nehéz időkben, mint most; amikor kisebb- nagyobb érzelmi válságba kerülök, mindig ugyan azokat a könyveket szedem elő. Az egyiket csak felnyitom valahol, és megpróbálom a saját helyzetem fényében értelmezni a leírtakat. Van, hogy választ kapok a kérdésemre, de előfordul hogy nem... Végülis, mit vár az ember egy könyvtől?
A másik könyv lassan automatikusan ugyan azon az oldalon nyílik ki. Nem feltétlen kell válságba kerülni, hogy kinyissam és elolvassam.... Néha csak meglátom a könyvet leveszem a polcról és olvasom... Mert megmosolyogtat.... Ezért is osztom meg veletek ezeket a sorokat:

"... Ne vedd komolyan magad! Hadd legyen úgy, ahogy van, és te csak neves magadon. Ha tudsz magadon nevetni, akkor minden rendben van. Az emberek könnyen nevetnek másokon, de önmagukon mér nem olyan könnyen. Ezt a művészetet külön meg kell tanulni. Ha tudsz magadon nevetni, akkor már nincs baj... akkor ott a komolyság már nem tud fészket rakni.
A zen komostorokban minden szerzetesnek nevetnie kell. Így kezdik a napot. Ez az első dolog: reggel - egy hatalmas röhögés. Ahogy felkel, kiurik az ágyból, és úgy csinál, mint egy bohóc, mint egy cirkuszi pojáca és óriásit hahotázik - saját magán. Ennél jobban nem is lehetne elkezdeni egy napot. Fellazulsz, tisztábbá és nyíltabbá válsz és könnyebben mozogsz a világban...
Nem kell okokat keresni rá, nem kell magyarázat. A világ már önmagában is elég abszurd...
Hasból jöjjön a nevetés, ne fejből! Az igazi nevetés olyan, mint a kisgyerek nevetése: egész teste rázkódik, minden lüktet benne; a padlón fetreng a kacagástól. Egész lénye feloldódik, és ha tovább tart, akkor a nevetés mellé jnnek a könnyek is... A nevetésnek ennyire mélyrehatónak, ennyire totálisnak kell lennie. Csak így érdemes!

... A viág egyre komolyabb lesz. Minden a végletek felé hajt téged; egyikből a másikba. Azt tanácsolom, legyél egy kicsit bolond, ne vedd komolyan a játékot- nevess rajta, mint egy gyerek! Élvezz mindent, ami csak van!!..."

 Nagy előnye a mai telefonoknak, hogy viszonylag jó minőségű képeket csinálnak, mindig kéznél van és nem kell az embernek egy plusz fényképezőgépet is magával hordania. Mire azt előszedi, bekapcsolja a megörökítendő dolog/személy már nincs sehol... A telefon pedig még akkor is ott van, mikor az embert enyhén ittas állapotban elkapja az ihlet. Ilyenkor születnek csak az igazán megmosolyogtató képek. Pláne, ha az ember csak napokkal, esetleg hetekkel később veszi csak észre mit is alkotott...

Jöjjön most pár olyan kép, amik most nem lennének, ha nincs a telefon...

 Nem ritka, hogy egy benzinkúton valami nem működik... az viszont annál inkább, hogy ezért elnézést kérnek.

Ez a kép ott és akkor nagyon viccesnek tűnt, és eszembe jutott róla ez itt.

Nő, a Keletiben bevásárló kocsival (ilyen is volt már).

Kisfiú a 7-es buszon, egy csigával a kezében:

A következő rövid párdeszéd tegnap este - pakolás közben - zajlott le öcsém és köztem:

- Indulni kéne!
- Tudom, kész vagyok!
- És tulajdonképpen hova mentek?
- A suliba.
- Bulizni???
- Aha... felezőbál...
- Az mire jó?
- Hát, olyan mint a gólyabál. Csak felező... (Hogymáshogy lehetne megmagyazárni?)
- Mit feleztek? Agysejteket?
- Végülis! :D
- És ilyenkor mit ünnepeltek? Hogy a 4-ből 2 év már eltelt, de még semmire sem jutottatok??
- ... :D

És Ti? Mit ünnepeltek, mit feleztek egy felezőbálon??

Emlékeztek még arra a román férfira, aki kíméletlenül megcsonkította magát, miután felesége és szeretője is kidobta? (ha nem, akkor előzmények itt.) Hát most úgy tűnik rájött, hogy nem volt épp ésszerű dolog levágnia saját nemiszervét, ugyanis most a helyi hivataltól kért pénzt,  hogy kifizethesse hímtagjának rekonstrukciós műtétjét.

Kérését természetesen a polgármester elutasította.

"Túl sok nőt tettem boldoggá életemben. Kíváncsi vagyok, hogy akarnak kiszipolyozni most, hogy már nincs péniszem. Amikor megláttak, olyan boldogok lettek, mintha az istennel találkoznának"

- idézte a férfi szavait a manna.ro. A férfi a napokban tért haza a kórházból, és első útja a polgármesterhez vetetett, akitől 4000 lejt akart kunyerálni.

"Kért tőlem 4000 lejt, hogy megoperáltathassa magát ott lent. De honnan adjunk neki pénzt? Nekünk sincs."

- nyilatkozta az elöljáró, aki szerint a férfi részegvolt, nem tudott összefüggően beszélni.

forrás: velvet.hu

 Ma van a költészet napja. Mimással is tiszteleghetnénk előtte, mint egy József Attila verssel. Méghozzá az én egyik nagy kedvencemmel:

Van egy színház, végtelen és mibennünk lakik,
Világtalan angyalaink játszogatnak itt,
Nyugtalanok, szerepük egy megfojtott ima.
És a dráma mindig, mindig csak tragédia.

És az ember, szegény ember csak lapul belül,
Benn, magában s ezer arccal egymagában ül,
Három láng nő homlokából, zengő, mély virág
És zokogna, elzokogják a litániát:

"Én csak voltam! -Én jaj, vagyok! -Én meg csak leszek!
Leszaggattak, elültettek, fognak rosz kezek,
Életünk az ember kedve, hanem hol van ő,
Hol az ember? Hát hiába teremtett elő?"

És az ember, szegény ember, csak lapul belül,
Feje körül zengő szavak villáma repül;
No most, no most fölszáll majd az igazi ima!
És a dráma mindig mindig csak tragédia.

Jön a gond és jön az asszony, jön a gyávaság,
Jön a kétség, jön a vágy és jön az árvaság
S valamennyi fölsikolt és eggyé alakul:
Magad vagy és magad maradsz magadnak rabul!...

Világtalan angyalaink sugárlábakon
Átugranak a viági köntörfalakon,
Fölkapják és fölhajítják hozzánk szíveink,
S fölkapnak és aldobnak a szívünkből megint.

És muszáj és meg kell tenni, szólni valamit,
Ami vagyok, gyémánt, amely látóra vakit,
Az egyetlent, ezt a soha nem látott rabot!
S dadogok már, dadogok, de -magamban vagyok.

Ó angyalok, segítsetek. Hol van az a fény,
Amelyikről tudtam egyszer, hogy az az enyém,
Amelyik majd szól helyettem. Az álom fia!...
ÉS a dráma mindig mindig csak tragédia.

S elmegyek és másik jön és az is én vagyok:
Elsiklanak talpam alatt sziklás századok -
Mit akarok? S akarjak -e? Mi az at örök?
S könnyű porban hullnak reánk az örök rögök.

Tiszta gyümölcs, férges gyümölcs egy ágon terem
S könnyen adják, könnyen veszik, de mi lesz velem?...
Pokolbeli gonosz tenger vonagló agyunk
S világtalan angyalaink mi magunk vagyunk. 

 Jöjjön most így estére néhány szúrós megjegyzés a Griffin családtól. (De tényleg csak néhány, hogy jusson legközelebbre is! ;))

- Ez a retardált annyira illik a családba, mint Peter a Proclaimers -be!

- Jól látom, hogy az ott egy könyv? Ez az első, hogy olyasmit forgatsz a kezedben, ami nem szendvics!

- Nahát, Brian! Te fogytál? Áruld el, hogy csináltad?
- Csak egy tipp: TEDD LE A VILLÁT!!!

- Én vagyok a degenerált? Akkor te meg egy fesztéziós! Látod? Én is tudok szavakat kitalálni!

- Hallod ezt, Meg? Fiúk is házasodhatnak fiúkkal. Bár ez kicsit durva, de akkor neked annyi... nem?

- Peter! Te bezabáltad a lábamat?
- Látod, látod... Ezért nem is szóltam... tudtam, hogy hisztizni fogsz!

De igaza van amúgy, mert ha nem tetszenek neki a cikkek, nyilván kár lett volna megvennie!

Szokás szerint, tegnap is megcéloztam az utolsó vonatot, azzal majd szépen hazamegyek, ma estére úgyis megint programom van. Gondoltam ne menjek egyedül, meghát se jegyem, se bérletem, nem a megszokott és jólismert úton megyek a Keletiig, hanem az Asztória felé. Útba is igazítottak, ahogy csak kell. Én viszont eltévedtem, nem találtam meg a buszomat, lekéstem a metrót, 23.30 -kor még az Asztória metrójában álltam és agyaltam, hogy most mi legyen... 36 -kor jön a metró, 38 -kor megy a vonatom... 
Hát jó... ilyen még úgysem volt, hogy nem értem volna el egy vonatot.. vissza Mikszáth Kálmán tér, ott majdcsak lesz még valaki, akinél elcsövezhetek este. Útközben ismét eltévedtem, rossz utcán fordultam be... pedig csak végig kellett volna menni azon az úton amin odafelé egyszer már végig mentem... Némi rohangálás után megérdeztem valakit, merre kell mennem. "Ezen az utcán végig, aztán jobbra..." Jaaaa....

Végül nagynehezen visszaverekedtem magam, és a szállásom is megoldódott. Persze miért is menne innentől kezdve minden tökéletesen...? Reggel rohanok a vonathoz, beérek a Keletibe, nagy csend... az emberek jönnek, mennek, de alapvetően zavaróan nagy csönd volt... Kirohantam a vonathoz, felszálltam.
11.08: indulni kéne...
11.15: még mindig semmi...
11.30: jön egy nő, szól hogy áramszünet van, bizonytalan ideig semmi nem indul...
12.08: még mindig nem indulunk, sőt, le is kell szállnunk, mert az a vonat egyáltalán nem indul... Persze minden más vonalaon ha akadozva is, de járnak a vonatok...
Találkoztam közben unokatesómmal. Dejó! Nem vagyok egyedül...
12.40: Végre bejön egy vonat, amire felszállhatunk.
13.08: a vonat még mindig nem indul, és közben egyszer már le és vissza száltunk ugyanarra a szerelvényre.
13.38: Igen! A vonat végre elindul!!
Végülis, csak  két és fél órát dekkoltam arra várva, hogy hazajuthassak...

Útközben elmeséltem, hogy jártam tegnap este.

- .... 36 -kor jött volna a következő metró, de azzal meg ugye nem érem el a 38 -kor induló vonatot, úgyhogy visszafordltam...
- dehát az utosó vonat 48 -kor indul...
- BAZMEEEEEG!!!! 

És tényleg... ki tudja miért, az utólsó egy vagy két vonat, 10 perccel később indul... ha ez nekem eszembe jut, akkor ugye mindez az egész hercehurca nincs, akkor otthon vagyok 1-re, a saját ágyamban, a saját ruhámban alhatok. és nem várok 2 és fél órát a vonatra...

 Van a Chrome -nak egy új dilije... mindent lefordít. De tényleg mindent... Nem mondom, néha talán hasznos, de legtöbbször hamarabb megérteném a leírtakat angolul, mint így... néha pedig igencsak vicces dolgokat tud produkálni.

 "Nem vagyok alkoholista. Csak akkor iszom, ha van rá ok. Okot viszont bármikor találok..." Gondolom már mindenki hallotta ezeket a szavakat. És gondolom sokan éltek is már velük...

Ott vannak ugye a születésnapok, a névnapok, a Húsvét és Karácsony, az Újév, egy - egy sikeres vizsga, a jogosítvány.... De mi van, ha mindez nem elég??
Hát akkor ott vannak még a világnapok. Persze nem mind... milyen már, ha az ember a Parkinson -kórosokra (április 11.) iszik?
De majd' minden hónapra jut valami (van hogy nem is egy) amire érdemes koccintani egy jó sörrel, borral, whiskyvel... -kinek mi...

Január

15. a Wikipedia napja (Bár a fellelhető adatok néha megkérdőlejezhetők, azért egy kört megérdemel!)
23. a legszomorúbb nap (ez már alapjában véve elég ok az ivásra...)

Február

21. Az idegenvezetők világnapja
28. A kelevala napja - a finnek ünnepe! (Vodkát ide!!)

Március

14. Nemzetközi pi nap - Albert Einstein születésének évfordulója. Világszerte rendezvényekkel, vetélkedkkel, konferenciákkal ünneplik a pi számot, és egyben a tudósról is megemlékeznek. 
19. Az alvás világnapja
27. Színházi világnap

Április

7. Az egészség világnapja
22. A Föld napja

Május

4. Tűzoltók napja
10. Mentők napja
18. Az internet világnapja
31. Nem dohányzók világnapja

Június

21. A zene világnapja

Július

1. Építészek napja (régen)

Augusztus

12. A fiatalok világnapja
13. A balkezesek világnapja (a jobbkezeseknek miért nincs saját napjuk???)

Szeptember

18. Takarítási világnap (milyen jó is a nehéz munka után az a jól megérdemelt sör....)

Október

1. A zene világnapja (megint!?)
6. Építészek világnapja (1998 óta)
14. Szabványosítási világnap - Célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése, közös szabványok elkészítése és azok alkalmazása. 1946 -ban ezen a napon alakult meg a nemzetközi szabványügyi szervezet az ISO
28. Az animáció világnapja

November

9. Feltalálók napja
17. nemzetközi diáknap
20. Ne gyújts rá! világnap :))

December

14. A megvilágsodás napja

 

Ez ma egy ilyen nap... Tönkrement az asztali lámpám, elhagytam a radírjaimat, elfogyott itthon a papír és ez fogad, mikor meg akarom nézni a leveleimet...

Mi jöhet még?

Jellemző ez egyébként...Azt hiszem soha nem voltam részese nagy Bolondok napi "tréfáknak" (vagy talán egyszer még koleszban, amikor mindenki úgy gondolta vicces, ha az ember a fogkrémes kilincset markolja meg, mikor be szeretne menni egy szobába).
Velem az élet szokott így viccelődni... viszont nem csak évente egyszer! :))

Nem szeretem az április 1-jei beugratásokat, mert a saját tapasztalataim szerint ez csak az aljas és rosszindulatú emberek napja, semmi több - és mindentől függetlenül én sem szeretem társaimat beugratni. Viszont.

Az egyik közösségi oldalon (is) lehet játszani egy olyan játékkal, ami alapvetően gyerekeknek van kitalálva (a grafikája is pofonegyszerű), és a lényege nem több, mint létrehozni mindenkinek saját állatkáját, mely külsejének tulajdonképpen csak a képzeletünk szabhat határt. Nem tagadom, huszonéves fejjel én is játszom, lassan fél éve. Na de a lényeg nem is ez.

A készítők úgy gondolták, megviccelik többezer fős felhasználói körüket, és úgy érzem, a sok sületlenség mellett elfér ez a poszt is. :D

A gyanútlan játékos (pláne 3 óra alvás után, eléggé kábán, melynek következtében az sem jut eszébe, milyen nap van ma) elindítja az alkalmazást, és látja azonnal, hogy új funkciót kapott, még pedig a 3D látványt.

Bár ez a játék így aranyos, ahogy van, jelenlegi kinézetével, az ember nyilván kíváncsi, és rákattint, mert szeretné, mit újítottak. (Már csak azért is, mert az utóbbi egy hónapban elég sok átalakítás volt megfigyelhető, amelytől könnyebben játszható lett az egész.) Kattintás után a 3D-s képet az alkalmazás el is kezdi betölteni.

Majd, miután végzett, nem történik semmi, csak egy "hibaüzenetet" kapunk, melyet, miután kimosolyogtuk rajta magunkat, elkattintva visszatérhetünk a játék tökéletesen változatlan formájához. :D :D

Előre is én kérek elnézést, ugyanis ez nem kimondottan az a fajta vicces bejegyzés, ami a blogra jellemző (ígérem, most, hogy végeztem szakdolgozatommal is, igyekszem többet kimozdulni és fényképezőgéppel járni a várost, hátha látok valami említésre méltót), de talán szeretni fogjátok. :)

Roni kártyatrükkjével vezetik le egyébként többek között a Pázmány Péter Katolikus egyetem jogászhallgatói is a hajtós vizsgaidőszak fáradalmait.

Tehát.

Válassz egyet az alábbi kártyalapok közül. Csak egyet! És jegyezd meg.

Most görgesd lejjebb az oldalt, és nézz 20 másodpercig mélyen Roni szemébe. Igen, Roni megpróbálja kitalálni, melyik lapra gondoltál. Ha letelt a 20 másodperc, görgess tovább.

Roni kivette a lapok közül azt, amelyikre gondoltál. :)

Ha nem hiszel Roninak, nyugodtan próbáld meg, egy másik kártyalapra gondolva. :)

(Ha pedig rájöttél a trükkre, nyugodtan mutasd meg ismerőseidnek is, játsszanak ők is. ;D)

 Személy szerint, én nem szeretem a lifteket. Alapból kertes házban élek, max. a suliban használnám. De úgy vagyok vele, annyi idő alatt, míg megvárom, hogy odaérjen, gyalog is eljutok oda, ahova akarok.
Ezt a meglátásomat erősíti az a jelenet is, amit a héten láttam:
Srác megáll a lift előtt, megnyomja a hívógombot. Vár néhány másodpercet, aztán elmegy. Kb. fél perc múlva kinyílik a liftajtó (addigra ért oda), a srác előkerül kávéval a kezében, és beszáll a liftbe.
Mi meg csak pislogtunk. Na ezt hogy tudta így kiszámolni??

Nade! Ha nincs az a kávé? Az ember csak áll és vár tétlenül...Akkor már nem hasznosabb elindulni a lépcsőn? Ártani úgysem árt senkinek a mozgás...
Persze van aki nem így gondolja. Azoknak pedig itt van néhány jótanács, ha nagyon nem tudnának magukkal mit kezdeni két emelet között:

Nyisd ki a táskadat, nézz bele es kérdezd meg: "Van elég levegő ott bent?"

Amikor megérkeztek a te emletedre, hörögj és próbáld meg szétfeszíteni az ajtókat, majd amikor azok maguktól kinyílnak viselkedj úgy, mint aki nagyon cikinek érzi a szituáciot.

Üdvözölj mindenkit aki belép a liftbe és kérd őket, hogy hívjanak egyszerűen csak Admirálisnak.

Nyávogj néha.

Bámuld az egyik utastársadat. Majd félelemtől reszkető hangon mondd neki: "Ön is KÖZÜLÜK való" miközben lassan hátrálsz előle.

Mondd: DING minden egyes emeletnél.

Mondd: "Kíváncsi vagyok, ezek mire valók?" miközben nyomogatod a piros gombokat.

Adj ki robbanáshoz hasonló hangokat, amikor valaki megnyom egy gombot.

Vigyorogj, miközben egy utastársadra bámulsz, majd egy idő után mondd: "Új zoknim van."

Amikor csend van a liftben, nézz körül és kérdezd: "Ez az Ön csipogója?"

Próbalj meg személyes hivásokat bonyolítani a vésztelefonon.

Rajzolj egy kört a lift padlójara es mondd mindenkinek, hogy az a te

személyes területed.

Amikor csak egy ember van rajtad kívül a liftben, ütögesd meg a vállát, és tettesd, hogy az nem is te voltál.

Amikor megnyomsz egy gombot csinálj ugy, mintha az megrázott volna.

Mosolyogj, majd nyomj meg egy másik gombot.

Kérdezd meg, hogy ki hanyadik emeletre megy, majd "véletlenül" rossz gombot nyomj meg.

Tartsd az ajtókat nyitva mondván, hogy egy barátodra vársz. Egy idő után engedd őket becsukódni, es mondd: "Helló Béla, hogy-s-mint?"

Ejtsd le a tolladat a földre, és várd meg amíg valaki lehajol, hogy felvegye. Ekkor kezdj el kiabálni: "Az az enyém!!"

Hozz magaddal egy fényképezőgépet, és készíts fotókat mindenkiről a liftben.

Csapkodd a legyeket, amelyek nincsenek is ott.

Mondd, hogy a szeretet napja van, és kérd meg a többieket, hogy öleljék meg egymást

Ha nem tudjuk, mivel várjuk a nyuszit, vagy mivel lepjük meg a legkisebbeket, íme egy remek ötlet. De főleg trendi.

 Egy 28 éves koreai férfi olyan szinten belezúgott az egyik ölelőpárnájába (dakimakura), hogy egy különleges (nem törvényes) szertartás keretén belül feleségül vette azt - írta a metro.co.com. Japánban nagyon népszerűek ezek a termékek, Lee Jin az kedvenc anime-figuráját ábrázoló darabba lett szerelmes. A fiú egyik ismerőse elmondása szerint a Fate Testarossás párnát Jin mindenhová magával cipeli, legyen az vidámpark vagy étterem. Az eset egyáltalán nem egyedülálló, 2009-ben egy japán férfi egy Nintendo figurát vett feleségül. Japánban a kormánynak már benyújtottak egy petíciót olyan emberek, akik kétdimenziós figurákkal szeretnék összekötni az életüket.

Őszintén! Meglepett valakit, hogy mindez Japánban történik???

(forrás: velvet.hu)

 Biztos sokan vannak úgy néhanapján, hogy nem tudnak magullak mit kezdeni. Azoknak most itt egy nagyszerű és szórakoztató megoldás:

Első lépés: Csapj le néhány legyet (ez már alapból lefoglal egy jó időre, de itt még nincs vége). A legyeket tedd ki a napra, hogy megszáradjanak!
Végül fogj papírt, ceruzát, és engedd szabadjára  a fantáziád! Meglátod, jó móka lesz!

Lássunk néhány példát:

 Hosszú napom volt ma: 6 -kor ébresztő, 8.50 -től zh, aztán ilyen -olyan órák. Majdnem lekéstem a vonatom hazafelé, úgy kellett végigrohannom a Keletin, rajztáblával a kezemben, táskával a hátamon (ez volt 20.35 -kor). Aztán leszálltam a vonatról, beugrottam a kocsiba:

- Mit hallgatsz??
- Jóféle, igényes magyar zenét. Érdekel??
- Persze!
 

Hát most akkor megmutatom nektek is:

Nem is tudom... Kilakikitt elbújhat bögötte... És még a rímeik sem olyan eröltetettek és fájdalmasak.
Viszont felhívom figyelmeteket erre a sorra:

"Szombat esti ronga, csajok szexi combja / De ha kimennek a pasik, akko' hüvelygomba...."

Hatalmas tapsot a magyar zeneiparnak, és azoknak, akik miatt az ilyenek fennmaradnak...

Mert mi is megfordultunk ott egy hete...

Ez itt még az odaút a buszon:

Ez pedig egy jól szituált bizsuüzlet rosszul szituált eladója:

Egy jólismert Beatles dal sajátos feldlgozása a Méhetkől, több nyelven.

Végre napsütés, öröm és boldogság! 
Remélem a viccet mindenki ismeri, és érti az összefüggést a cím és a kép között!